A szélvédőt ért kőfelverődés megtörténtekor igazán szerencsétlen eset mikor a szélvédő javíthatatlanul sérül. Ez akkor történik, ha a kőütés helyétől repedés indul el az üvegben. Erre csak a csere a gyógyír. A legszerencsésebb eset, ha alig látható kisebb nyomot hagy a kő a látótéren (az ablaktörlőlapátok törlési területén) kívül, ekkor a tulajdonosi hozzáállástól függően akár úgy is hagyható a sérülés.

De érdemes ez utóbbi esetben is elgondolkozni a javításon, főképp a kőütés jellegétől függően. A könnyen javítható, és általában tovább nem repedő kőütés fajta a lencse alakú: mikor kis lencseformát repeszt ki a kő. Nehezebben javítható és a továbbrepedés lehetőségét rejtő kőütés a csillagalakú sérülés, mikor a kőütés központjából minden irányba kis repedések indulnak el.

A kőfelverődések a kilencvenes évektől javíthatók, akkor érkezett az autó-javítóiparba az eljárás, amely során az üveg sérülésébe kúszóképes ipari gyantát juttatnak. A beömlesztett anyag kitölti a sérült üvegdarabok közti helyet, kiszorítja a levegőt, majd megkötve lényegében újra homogén, üvegszerű felületet alkot, a sérülés eltűnik. A jó javítás a fényt sem töri, tehát nem lesz kilátást zavaró pont.

A jó minőségű javításhoz, viszont több alapfeltétel teljesítése szükséges. Az egyik, hogy a sérüléssel a tulajdonos a lehető leghamarabb eljusson a javítóhoz. Ez azért fontos, hogy minél kisebb legyen az esély arra, hogy a sérülésbe kosz kerül, az ugyanis onnan nem távolítható el maradéktalanul, és ahol kosz van, oda a javítógyanta nem tud bejutni. Ezért a javításig kerülni kell a szélvédőmosást, a legjobb, ha egy kis ragasztószalaggal a tulajdonos leragasztja a sérülést, így a hajnali párát is kizárja.

A szélvédőjavítók a munkát a sérült felület megtisztításával, zsírtalanításával kezdik. A következő művelet, hogy egy tűszerű csiszolóeszközzel kimélyítik a sérülés „bemeneti nyílását”, hogy a gyantát könnyebb legyen bejuttatni. Az előkészültek közé tartozik, hogy felszerelnek belülre egy tükröt, hogy belülről is lássák a munkavégzés közben a gyanta terülését, kívülre pedig egy állványt, amely a gyanta bejuttatásában segít. Ez utóbbi vákuumos eszközzel rögzül és tartja a tartályt, amelybe a gyanta van. A gyantát menetes eszközzel préselik a lyukba, mindez gyorsabban megy meleg időben, vagy fűtött műhelyben.

Mikor a gyanta láthatóan kitöltötte a sérülést, tehát eltűntek a repedések, akkor UV-fénnyel megvilágítják a javítás helyét, mert a gyanta erre a fényre keményedik. A kikötési idő kivárása után az üvegfelületre egy újabb adag gyantát juttatnak, amellyel a felszíni karcolások tüntethetők el, és amellyel lezárják a sérülést. Ennek a gyantának a maradéka az újabb UV-s kezelés után egyszerűen pengével eltávolítható.

Ha nem maradt kosz a sérülésben és jól dolgozott a szakember, akkor a kőfelverődés nyomtalanul eltűnik. Ellenkező esetben is jobb lesz a végeredmmény, mint a kiinduló állípot, de közelről nézve láthatóak maradnak a csillag alakú sérülés esetén ki mikrorepedések, lencse alakú sérülés esetén általában a sérülés körvonala (szintén hajszálvékony, alig látható vonalként). Érdekességként megemlítjük, hogy kapható szélvédőjavítókészlet otthoni munkára is egyszerűbb kivitelben.