Főszezonban a zsúfolt nyaralóhelyeken, például a Balaton leglátogatottabb településein, a strandok környezetében a gyalogosokat gyakran láthatjuk az úttesten közlekedni, sokszor gumimatraccal, hűtőtáskával és strandfelszereléssel felpakolva, s jellemzően tömegesen haladva: családdal, vagy éppen baráti körben. Ráadásul a népszerű nyári üdülőhelyeinknél a gépkocsi parkolóhelyeket sok esetben a vízpart közvetlen közelében alakították ki, ahol a biztonságot ilyenkor csak a lassú haladás és a fokozott figyelem szavatolhatja.

Gyakori jelenség az is, hogy a parkolók ilyenkor megtelnek, és a járművek vezetői már csak azért sem figyelnek kellően, megfelelően a közlekedési környezet alakulására, az esetleg jelentkező veszélyforrásokra, mert tekintetükkel egy üresen maradt parkolóhelyet keresnek.

De a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy sajnos nem minden járművezető csökkenti le járműve sebességét, s halad az ilyenkor elvárható biztonságos sebességgel. Sokan figyelmen kívül hagyják a közterület jellegét, a zsúfoltságot, a forgalmi viszonyokat, valamint más közúthasználók (gyalogosok, kerékpárosok stb.) jelenlétét, s olyan sebességgel haladnak az egyébként leszűkült, sokszor áttekinthetetlen utcákon, mellyel a nyaralók életét, testi épségét illetve egészségét veszélyeztetik.

Számtalan példa igazolja, hogy az üdülőhelyeken a biztonsági kockázat jelentősen megnő, és ez különösen a gyermekeket teszi ki nagy veszélyeknek. Fokozottan kell számítani arra, hogy a koruknál fogva veszélyérzettel még nem rendelkező, a nyári vakáció és a családi nyaralás miatt egyébként is felszabadult, óvatlan gyermekek kilépnek a parkoló autók mögül. Az sem egyedi jelenség, hogy amíg a szülők az autóból kipakolnak, s kezük az úszógumival, hűtőtáskával stb. van tele, addig a másodpercekig felügyelet – és szülői kéz – nélkül maradó gyermekek örömükben szaladgálni kezdenek, kilépnek az úttestre, és már létre is jön a vészhelyzet.

A gyermekek fokozott veszélyeztetettsége nem csak a közlekedési ismeretek és a veszélyérzet hiányában keresendő, hanem az mentalitásukból és alacsonyabb testmagasságukból is adódik. A hétvégén fordult elő Siófokon – bár az eset az ország bármely pontján előfordulhatott volna, hogy egy személygépkocsi vezetője későn észlelte a szabad parkolóhelyet, azon továbbhaladva megállt, majd hátramenetbe kapcsolt, s megkezdte a tolatást. Időközben azonban egy kisgyermek lépett ki a parkoló autók közül az egyébként hosszú csomagtartóval rendelkező személygépkocsi mögé – így a gyermeket a tolatás megkezdésekor a vezető nem láthatta – és a jármű csak a közelben állók kiáltozására állt meg (a gyermek veszélyérzetére jellemző, hogy meg sem mozdult a felé tolató jármű láttán, pedig folyamatosan nézte azt). Nyilvánvaló, mi történhetett volna, ha a jármű nem áll meg.

Természetesen számos más közlekedési konfliktushelyzetet is fel lehet sorolni, ami a nyári üdülőhelyeken jellemző: a matracokkal az úttestre figyelmetlenül lelépő, vagy éppen az úton folyamatosan haladó gyalogosokat, a gyalogosokról és kerékpárosokról tudomást sem vevő, száguldozó gépkocsivezetőket, a zsúfoltságot, a lassú haladás tényét nehezen elviselő, agresszív és indulatos sofőröket (mely nagy hőségben fokozottabban jelentkezik), vagy éppen a szűk helyeken „egykerekező” segédmotorosokat, ritkábban motorkerékpárosokat (ekkor a jármű a váratlan veszélyhelyzet kezelésére teljesen alkalmatlan),

Az előzőekben ismertetett példák is igazolják, hogy az üdülőhelyek forgalmának számos és jelentős biztonsági kockázata van, és a közúti baleseteket csak nagyfokú figyelemmel és türelemmel, megértéssel, a szabályok megtartásával, általában a haladási sebesség (akár jelentős mértékű) csökkentésével, valamint defenzív járművezetéssel lehet megelőzni.

Az üdülőhelyek közvetlen környezetében a lassúbb haladás a közlekedésbiztonsági mellett többek között környezetvédelmi, egészségvédelmi és egyéb szempontokkal is indokolható. Tény, hogy a magasabb haladási sebesség, valamint a járművek hirtelen gyorsítása jelentősen nagyobb zajterheléssel és károsanyag kibocsátással jár, mely a környezetben tartózkodókra nézve fokozott egészségi kockázatokat jelent (a rendszeres zajterhelés a vegetatív idegrendszerre hat kedvezőtlenül, s betegségek előidézője is lehet, míg a kipufogógáz komoly légzésrendszeri problémákat okozhat). Helyenként az is fontos lehet, hogy a parkolókban a járművek ne álljanak hosszú percekig járó motorral (például a légkondicionáló használata miatt), mert az így kibocsátott káros anyagok a közelben tartózkodók, pihenők egészségére jelent veszélyt!

Balesetmentes közlekedést kíván az üdülőhelyeken is az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság!