A kútoszlopokon az üzemanyagfajták számmal, betűvel, színnel jelzett különbségtétele mellett a fizikai megkülönböztetésre is törekednek. Ezért a gázolajos töltőpisztoly csöve nagyobb átmérőjű, mint a benzinpisztolyé, és ennek megfelelően a benzines autók töltőnyílása is kisebb, mint a dízeleké. Így elméletileg, ha a tartályban a föld alatt a fent jelölt üzemanyag van, akkor benzines autóba nem lehet dízelt tankolni.

Persze meghallgatva benzinkutasokat, valamint autószerelőket erre is sikerült példát találni. A történetek szerint kannás tankolásoknál (például kifogyott menet közben az üzemanyag és a kapkodásban félretöltötte a kúton a  kis kannát a tulajdonos) fordul elő leginkább, bár egy történet szerint valakinek sikerült töltőpisztolyról is dízelt juttatnia a benzines autójának a tankjába.

A félretankolások közül a kisebb baj, ha a benzinesbe kerül a gázolaj, mert a benzines autót alapvetően nem teszi tönkre a dízel üzemanyag. Ha túl nagy a keverési arány, akkor nem megy vele a motor, illetve ha beindul, akkor nagyon füstöl, valamint kihagynak a hengerek – gondoljunk bele, hogy kopott motorok esetén milyen mennyiségű, a gázolajnál jóval sűrűbb kenőolajat is képes egy benzinmotor elégetni, igaz kékes füstképződés kíséretében. Ha a fentebb említett hibajelenségeket észleli a sofőr, akkor állítsa le a motort és juttassa szervízbe az autót, ahol lefejtik a nem odavaló üzemanyagot.

A félretankolt kocsival a szerviz első dolga az üzemanyagtank tartalmának a lefejtése. Van, hogy a modern autók „zegzugos” tankjaiból ez nem sikerül maradéktalanul, ezért sok esetben a tank kiszerelése is szükséges. A tank mellett az üzemanyagrendszert is megtisztítják az idegen üzemanyagtól. Rendszerint az üzemanyagszűrőt is cserélik, majd ellenőrzik az üzemanyagrendszer működését.