Extrém kánikulában napszúrás, esetleg annak súlyosabb fokozatai is kialakulhatnak. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek, az idősebb korosztály, illetve azok, akik a perzselő napon fizikai munkát, vagy sporttevékenységet végeznek. A hőártalmakat súlyosságuk alapján lehet elkülöníteni, ezekről világosított fel Dr. Katona Balázs belgyógyász szakorvos: “A napszúrás elsősorban az erős napsugárzásnak való hosszabb idejű kitettség következtében jöhet létre, megfelelő védelem hiányában. Ez a hőártalom enyhe formája, a tűző nap kerülésével könnyedén megelőzhető. A „hőgörcsnek”  nevezett jelenség  szintén a hőártalmak egyik típusa, lényege, hogy a jelentős izzadás, sóvesztés miatt izomgörcsök alakulnak ki. A hőkimerülés tünetei a gyengeség, fejfájás, hányinger, hányás, szédülés, illetve ilyenkor is lehetnek izomgörcsök. Utóbbi két típus jellemzően a nagy hőségben végzett erős fizikai terhelés miatt alakul ki. Hőkollapszus a melegben ájulás vagy ájulás közeli állapot. A nagy meleg hatására bekövetkező hirtelen vérnyomáscsökkenés az okam főleg az idősebbeket érinti. A hőguta a hőártalom legsúlyosabb formája. Ebben az esetben a testhőmérséklet 40 °C feletti, súlyos központi idegrendszeri zavar lép fel, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez, végső soron akár halálhoz is vezethet.”

A szakember azt is megemlítette, hogy a hőártalmak elleni védekezés leghatékonyabb formája a folyamatos folyadék-, és ionpótlás, a direkt erős napfény, hőhatás kerülése, a megfelelően szellőző – lehetőleg világos, fehér színű – ruha viselése, a fizikai kímélet nagy hőség esetén. Szükség szerint gondoskodni kell a test hűtéséről, például vizes borogatással. A napon való tartózkodás esetén ajánlatos fejfedőt, sapkát vagy kalapot viselni, továbbá eleget inni, és nagy adagok helyett naponta többször, kevesebbet enni!

“A túlhevült autóban is hőártalmat lehet elszenvedni, különösen a dugóban araszolás közben, nem megfelelően hűtött járműben. – fogalmazott Dr. Katona Balázs. –  A nagy meleghez való alkalmazkodás jelentős terhelést jelent a szervezet számára, így romlik a koncentrálóképesség, csökken a figyelem, a reakcióidő megnyúlik. Ezek a tényezők növelik a közúti balesetek kockázatát.” Érdemes mindent megtenni azt elkerülendő, hogy egy felforrósodott autóban kelljen vezetni. A legegyszerűbb, amit az ember tehet, hogy járművét lehetőleg árnyékos, hűvös(ebb) területen parkolja le, és nem hagyja a napon olvadni hosszú órákig. Vezetés közben természetesen célszerű bekapcsolni a klímát, vagy lehúzni az ablakokat. Hasznos lehet beruházni egy jó minőségű napszemüvegre is, ami a szemet megvédi az erős fénytől és napsugárzástól.

A folyadékbevitel fontosságát is kiemelte a belgyógyász: “Elengedhetetlen megfelelő mennyiségű folyadékot magunkkal vinni, elsősorban ásványvizet. Folyamatosan gondoskodni kell a folyadék beviteléről, és ha lehet, érdemes mellőzni a túl sok kávé és különösen az alkoholos italok fogyasztását.” A folyadékbevitel különösen dél körül és a kora délutáni órákban nélkülözhetetlen, a folyadékot pedig az autóban célszerű úgy elhelyezni, hogy az valamennyi utas számára elérhető legyen.

Ha pedig a sofőr – vagy az autó bármelyik utasa – vezetés közben bőrét kipirultnak érzi, fáj a feje, vagy túl gyorsan ver a szíve, akkor a szakember a következőket javasolja: “Azonnal félre kell állni egy biztonságos helyre, tartani egy pihenőt, illetve gondoskodni  a folyadékbevitelről, a test hűtéséről. Át kell adni a volánt, ha erre nincs lehetőség, akkor mindenképp segítséget kell kérni, a panaszok súlyosságától függően akár a mentőszolgálat dolgozóitól is. Sokszor a rosszullétnek is lehet előjele, például fejfájás, a komfortérzet romlása vagy bizonytalanságérzet. Tehát a pihenéssel semmiképp sem szabad várni a rosszullétig.”