Nem könnyű sikeresen levizsgázni autóvezetési gyakorlatból. Tudni kell kezelni az autót, jól értelmezni a forgalmi szituációt és ismerni a szabályrendszert, a KRESZ-t, és azt gyakorlatban is alkalmazva jó döntéseket hozni. A jogosítványszerzéssel foglalkozó cikksorozatunk második részében dr. Pető Attila, „Kreszprofesszor” folytatja a tanácsadást a témában, és válaszolt a kérdéseinkre.

Mikor átment a tanuló KRESZ-ből, merre haladjon tovább?

Ahogy azt már előző cikkben is említettem, a kulcs egy olyan autósiskola, illetve olyan oktató kiválasztása, akivel könnyű megtalálni a közös hangot. Minden ember más- és más oktatóval tud összehangoltam dolgozni, tanulni, ez személyes szimpátia és beállítottság kérdése is. Nagyjából az első pár óra után meg lehet állapítani, hogy összedolgozni képes kettős-e a tanuló és az oktató – ha a tanuló kényelmetlenül érzi magát gyakorlás közben, az oktató kiabál, türelmetlen, vagy nem magyaráz érthetően, akkor érdemes váltani. Egy negatív tapasztalat ugyanis egy életre elveheti a kedvet a vezetéstől!

Hány órát kell majd vezetni?

Nem lehet előre megjósolni, hogy kinek hány óra gyakorlás szükséges, mielőtt vizsgára bocsátanák. Az oktató látni fogja, mikor áll készen a tanuló a megmérettetésre: akkor elmondja a gyakorlati feladatokat, és ha elérkezettnek látja az időt, bejelenti forgalmi vizsgára. De szabály, hogy minimum 30 óra vezetés után vizsgázhat a tanuló (ez a valóságban a 29 óra gyakorlást és az 1 órás vizsgát jelenti). Az általános tapasztalat az, hogy 30 óra gyakorlással csak annak sikerül a forgalmi vizsga, akinek van valamilyen tapasztalata a vezetéssel – például otthon az udvaron már próbálta irányítani a családi autót. Azt azonban kevesen tudják, hogy a teljesítendő 30 óra mellett van egy minimum kilométer szám is (egészen pontosan 580 km), amelyet a tanulónak le kell vezetnie a gyakorlás során.

Hogyan készüljenek a tanulók az első vezetés órára?

Mielőtt először ül volán mögé valaki, ajánlott átismételni az elméletben megtanult szabályokat. Ha van KRESZ tankönyv, hasznos újból fellapozni és feleleveníteni, mit jelent egy-egy tábla, és hogy hol mennyi a megengedett legnagyobb sebesség. Az autó irányítása épp elég figyelmet igényel az első pár alkalommal, főleg, ha a kereszteződés kellős közepén még azon kell törni a fejet, hogy kinek van elsőbbsége. Ugyanakkor fontos a kényelmes ruha, előny a vékony talpú, lapos cipőt, ebben lesz a legegyszerűbb kezelni a pedálokat. Az első néhány órán bizonyára rengeteg kérdés fog felmerülni a tanulóban. Ha nem világos egy-egy dolog miértje, például átláthatatlannak tűnik egy kereszteződést, akkor kérdezni kell. A figyelem pedig legyen állandó, akkor is, amikor éppen az oktató veszi át a vezetést: így lehet memorizálni a vizsga útvonalat, illetve tanulni mások hibáiból!

Ha közeleg a vizsga, hogyan kell felkészülni?

Mindenek előtt meg kell tanulni legyűrni a stresszt. Ez száz százalékban nyilvánvalóan nem fog sikerülni, hiszen egy megmérettetés mindig izgalommal jár. A túlzott izgulás azonban figyelmetlenséget okoz, és hajlamos lesz a vizsgázó azt is elbaltázni, ami korábban mindig hibátlanul ment. Volt olyan kirívó esetet, amikor a tanuló a rutinpályáról kihajtva egy oszlopnak kanyarodott, így 2 perc alatt végzett a vizsgájával – ez egyértelműen a stressz számlájára írható.

A vizsgán mi a jó hozzáállás?

A tanulóktól a vizsgán egyik vizsgabiztos sem várja el azt, hogy versenyző módjára kezelje a járművet. Kezdő szinten, a KRESZ szabályait betartva kell vezetni, ami azt jelenti, hogy apró hibák beleférnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vizsgán becsúszik egy lefulladás, esetleg egy rossz váltás, akkor semmi pánik, hiszen 10 hibapont gyűjthető össze. Ugyanakkor, nem lehet azzal takarózni, hogy „de hát apukám vagy a férjem sem szokott indexelni”; a KRESZ szabályait be kell tartani, ha nem így történik, az azonnali bukást jelent. Gyakran véreznek el tanulók amiatt, hogy nem ismerik fel az elsőbbséget, rossz sávba sorolnak be, nem engedik át a járókelőket a gyalogos-átkelőhelyen, vagy nemes egyszerűséggel nem állnak meg a STOP táblánál. Meglepő módon a leggyakoribb bukási okok közül a gyorshajtás sem marad ki. Továbbá, minden vizsgán vannak gyakorlati, úgynevezett „manőver” feladatok – parkolás vagy megfordulás -, és ha közülük valamelyik nem sikerül, akkor az illető szintén megbukott. Gyakran fordul elő az is, hogy a tanulók a vizsga utolsó pár percében buknak meg; lankad a figyelmük, esetleg már elkönyvelték magukban, hogy ha eddig nem szólt a vizsgabiztos, akkor ezután sem fog.

Bukás esetén hogyan tovább?

Fontos, hogy a sikertelen vizsga ne váltson ki indulatot: persze lelkileg ez nem könnyű, de ha valaki rácsapja az ajtót a vizsgabiztosra, fenáll az esély, hogy ő húzza a rövidebbet. A vizsgabiztos vitás esetekben élhet azzal a jogával, hogy fél évre eltiltja az illetőt a vizsgától. A vizsga után a vizsgabiztos jellemzően tart egy értékelést, felvázolja, mit hibázott a vizsgázó, miket kellene kijavítani. Ez semmiképp sem vehető félvállról. Az új vizsga körülbelül 3-4 hét múlva szokott esedékes lenni; nem jó megoldás a köztes időben bánatosan ülni, fontos beszélni az oktatóval, és beiktatni több óra gyakorlást, ideális esetben legalább 5-6 alkalmat, hiszen oka van annak, ha valakit megbuktatnak.