Természetesen léteznek olyan szituációk, amikor az erős párásodás is normális. Például, ha sokan ülnek be csapadékos időben vizes ruhában az autóba, és a gumiszőnyegen is tocsog a víz. Vagy, ha a sofőr belső keringetésre kapcsolva felejti a szellőzőrendszert. Azonban, ha egyedül autózva, jól működő fűtés-szellőzéssel, sőt klímahasználattal is megmarad a pára az ablakokon, részlegesen is nehezen távozik, hajnalra meg az üvegekre belülről ráfagy a jég, akkor nyugodtan szabad hibára gyanakodni.

Erős párásodás oka leggyakrabban a beázás. Ez idős és fiatal autónál is előfordulhat, az előbbinél az szigetelő anyagok öregedése, vagy korrózió miatt, az utóbbiaknál gyakran szerelési hiba az okozó. Például szélvédőt cseréltek és a ragasztás nem lett tökéletes, vagy beszereltek utólagos riasztót és az kábelek behúzásánál nyitottak utat a víznek. Beázás gyanúnál nyomokat kell keresni, figyelni a tetőkárpitot, foltos, vizes-e, a szőnyegezés széleit, az ajtók alján belülről is érdemes vízfolyás nyomokat keresni, mert ha az ajtópanel szigetelés ereszt át, onnan is jut pára az utastérbe.

És van egy olyan eset, amely nem válogat fiatal és öreg autó között, néha elég pár napot ősszel egy kislevelű növény közelében parkolni. Levélhulláskor, ha fúj a szél és esik az eső még gyorsít is a folyamaton. Ugyanis az autókat úgy készítik, hogy a karosszéria levezesse a rákerülő vizet, hiszen a víz ellensége az acélnak. Azonban a kis levelek, növényi maradványuk bejutnak a víz elvezetésére szolgáló csatornákba, szűk helyeken felgyülemlenek. Pár nap alatt trutymóvá alakulnak, ami szép szabályosan beül a kis vízátvezetőkbe, eltömítve azokat. Ha ez például a kerékdoboknál történik, kialakul a rozsda melegágya, ha magasabban, például a szélvédő előtti vízelvezető térben, akkor beázást okozhat.

A példánk egy ilyen utóbbit mutat. A trutymó eltömített egy viszonylag nagy átmérőjű, de a víznyomásra rugalmasan reagálni képes áteresztő gumidugót. A trutyin át csak szivárogni tudott a víz, amely a nagy esőben megtöltötte a vízelvezető teret, mint egy kádat. Ez már önmagában rossz, mert ennél az autótípusnál ott van az akku, a fedélzeti számítógép (szerencsére zárt műanyag tokozásban). És itt van a szellőzőrendszer légszívója, amit a pollenszűrő zár. Haladáskor a lötykölődő víz felcsapott a pollenszűrőnél, hullámot vetve ráfolyt a pollenszűrőre, ami így szűrt vizet engedett be a szellőzőrendszerbe. Az utastérben fura sistergő és csurgadozó hangok jelezték a bajt a rendkívül makacs párásodás mellett.

Az ilyen hibának mielőbb utána kell menni, mielőtt nagyobb baj lesz. Esetünkben ki kellett szerelni a levélrácsot (ami pont a nagyobb szennyeződések távoltartására szolgál), ekkor már látható volt a fürdővíz. Ezután kiemelhető volt az akkumulátor, amely alsó tartólemeze alatt található a leeresztő nyílás a gumidugóval. Ezt a tartólemezt is el kellett távolítani, majd kiszedni a gumidugót. A víz azonnal lefolyt, ki a szabadba. A gumidugót alaposan el kellett mosni, és ki kellett takarítani a vízelvezető teret, hogy a még jelenlévő maradék növényi maradvány ne tömítse el újra a „lefolyót”. Ezután történhetett a visszaszerelés.

A „buli” zárását még egy új pollenszűrő beszerzése előzte meg, az ázott, nyáron cserélt szűrőt leváltandó, amely még mindig csatakos volt a víztől. Amennyire lehet a szellőzőrendszer elérhető részéből és a pollenszűrőházból is ki lett törölve a víz, majd egy negyedórás maximális fűtéssel való járatás következett kiszárítás végett.

A biztonság kedvéért egy beázáskeresés is megtörtént, de szerencsére a szőnyegek szárazak maradtak, a dugulás okozta a párásodás jelenségét. Ha szokatlant észlelünk az autó használata, működése közben, legyen az például a fokozott párásodás, érdemes azonnal utánajárni, mert nem csak a zavaró jelenség szüntethető meg, hanem későbbi nagyobb károsodást is megelőzhetünk.