Rendszerint használt autókra történő gumiabroncsvásárlásnál fordul elő, hogy vagy gazdasági, vagy látványmegfontolásból az eredetinél eltérő méretű gumiabroncsokat választ a tulajdonos. Az adott autótípushoz megfelelő méreteket tartalmazza a típuskönyv, azokat megtartani érdemes, és hasznos is, mert úgy ugorhatja meg a jármű az időszakos műszaki vizsgát is. Néha azonban a szükség törvényt bont, például váratlan javíthatatlan defekt esetén, amikor a közeli gumisműhelyben nem elérhető azonos méretű-, típusú gumiabroncs, de tovább kell menni. Elsőként átvesszük mi történik, ha nagyobb átmérőjű gumiabroncsot szerelnek az autóra a gyári méretnél. Mielőtt riogatásra gondolnának megjegyezzük, hogy pozitív, valamint negatív okozatai is vannak a cselekménynek.

A sebességmérő és kilométeróra pontatlansága

A sebességmérő és a kilométeróra a gyári kerékméret alapján kalibrált. Ha a gyárilag megadottnál nagyobb átmérőjű gumi kerül a kocsi alá, az autó sebességmérője kevesebbet fog mutatni a valós haladási sebességnél, mivel a kerék forgásszámából kalkulál a mérő. Például, ha a sebességmérő 100 km/órát mutat, akkor valójában 105-110 km/óra a valós haladási sebesség. Ugyanez vonatkozik a kilométerórára is: kevesebb megtett kilométert fog mutatni, mint amennyit ténylegesen megtett. Ez félrevezető lehet a fogyasztás mérésekor, az olajcsere intervallumoknál és a szervizeléseknél is.

Menetdinamika és kezelhetőség változása

A nagyobb kerékátmérő miatt nő hasmagasság: ez előnyös lehet rosszabb utakon, fekvőrendőrökön áthaladáskor vagy terepen, de ronthatja az autó stabilitását kanyarokban, mivel magasabbra kerül a jármű súlyponta. A nagyobb átmérőjű kerékkel romlik a gyorsulási érték, mert bár a nagyobb átmérő miatt kisebb a gördülési ellenállás a nagyobb tömeget nehezebb „felpörgetni”, a forgó tömeg kétszeresen számít. Valamelyest romolhat a fékhatás, mivel a nehezebb kerék nagyobb tehetetlenséggel rendelkezik, és nehezebb lelassítani. A kormányzás is nehézkesebbé válhat, és a kormányzás válaszreakciója is kevésbé precíz lesz. A végsebesség viszont nő, persze, ha bírja a motor nyomatékkal a végáttétel megnövekedését.

Fogyasztás

A nagyobb átmérőjű gumiabroncsok hazsnálatával a fogyasztást kettős hatás éri. Ugyanolyan gyorsulási dinamikához jobban kell „nyomni” a gázt, mert több energiát igényel (nőtt a végáttétel). Azonban tartós autópályázáskor azonos sebességértékekhez alacsonyabb motorfordulatszámértékek társulnak, ez pedig csökkentőleg hat a fogyasztásra. Városi környezetben tehát drágábban autózhat a „nagyobb kerékkel”, autópályán viszont olcsóbban.

Futómű terhelése

A nehezebb kerekek növelik a rugózatlan tömeget. Ezt kezelnie kell a futóműnek, és meg kell szoknia a vezetőnek (például úthibába jobban „beledobbant” a kocsi). Elsősorban a lengőkarszilentek, gömbfejek, főképp a kormányösszekötőké adhatja be valamelyest hamarabb a kulcsot.

A gumiabroncsméret típusmegfelelőség ellenőrizhető a váltómérettáblázatokban és kalkulátorokban. Bizonyos fokú átmérőbeli eltérés belefér a normál használatba, már csak azért is, mert a gumiabroncsok természetes kopása is átmérővesztéssel jár. Összefoglalva a fentieket, az abroncsméret változás menetdinamikailag akkor befolyásoló, ha a hajtott kerékre kerül a változó átmérőjű abroncs: a nagyobbal kevésbé gyorsul, a kisebbel jobban gyorsul a kocsi. A nagyobbnak kisebb a gördülési ellenállása és növeli a végáttételt, ezáltal tartós országúti tempónál, vagy autópályázáskor csökkenti a fogyasztást. A végsebesség valamelyest nő (ha bírja a motor nyomatékkal). Vezetés közben a kormányzás nehezebb lehet, az egyenesfutás és az úthibatűrő képesség javulhat. Ezek azonban extrém átmérő változásnál válnak hangsúlyossá. A kényszerméretváltáskor (mert nem áll rendelkezésre megfelelő gumiabroncs) arra figyelni kell, hogy egy tengelyen egyforma méretű abroncsok legyenek, és érdemes a különleges helyzet elmúltával beszerezni a típushoz megfelelő méretű abroncsokat.