Jól ismertek azok a közlekedési szabályszegések, melyek a közúti balesetek bekövetkezéséért, a sérülések és halálozások létrejöttéért leginkább felelősek. Ezeket a jogsértéseket az Európai Bizottság a közlekedésbiztonságra vonatkozó rendészeti tevékenységről szóló, 2003. október 21-én kiadott ajánlásában (EB/2004/345) a „legfőbb közúti gyilkosok” néven illette. Napjainkban a sebességtúllépés, az ittas vezetés, valamint a biztonsági öv használatának elmulasztása gyakorlatilag minden európai országban a közlekedésbiztonsági intézkedések, beavatkozások legfőbb területei, s jellemzően erre irányulnak a közúti rendőri fellépések is.

Vannak továbbá olyan kedvezőtlen közlekedésbiztonsági trendek, melyek az elmúlt évtized közepén kerültek a figyelem középpontjába. Ide sorolható például a védtelen közlekedők – ezen belül különösen a motorkerékpárosok – helyzete, hiszen a motoros kétkerekűek baleseti, valamint halálozási mutatói jóval kedvezőtlenebb, mint azokat más közúthasználók vonatkozásában 2001. óta tapasztalhatunk. Ezért a motorosok kérdéskörével a közösségi és nemzeti programok általában kiemelten foglalkoznak.

Végezetül léteznek olyan jelenségek is, melyek veszélyei még kevésbé ismertek, illetve elfogadottak, ennek köszönhetően eddig még nem kapták meg az őket megillető figyelmet. Ezek egyike mindenképpen a fáradtan történő járművezetés, és a kapcsolódó elalvásos balesetek köre.

A fáradtan történő járművezetés a közlekedésrendészet és a közlekedési hatóság oldaláról már régóta ismert jelenség. (A 2000 áprilisától végrehajtott AETR ellenőrzések is a fáradtság, és az elalvásos balesetek visszaszorítására szolgálnak, sajnos csak egy szűk körben, a nemzetközi forgalomban részt vevő magyar és külföldi hatósági jelzésű tehergépjárművek és autóbuszok körében.) Ennek ellenére a témakör első ízben csak 2013-ban került be a hatályos közlekedésbiztonsági programokba, a korábban elfogadott dokumentumok nem kezelték a súlyának megfelelően ezt a problémát.

A fáradtság hasonlóan kedvezőtlen hatást gyakorol közlekedésünkre, vezetési stílusunkra, mint az alkohol. Tompává, figyelmetlenné tesz, lelassulnak a reflexek, s ha a fáradtság a járművezető elalvásához vezet, akkor a tragédia be- illetve be nem következése csak a szerencsés véletlenen múlik.

Tény, hogy a fáradtság kedvezőtlen hatást gyakorol az emberi teljesítményre, a fizikai és mentális képességekre egyaránt. Ezt a hatást már a gépjárművek feltalálása előtti évszázadokban is jól ismerték.

Mintegy két évszázaddal a felső rend képviselői körében a párbaj a nézeteltérések rendezésének gyakori, ámde illegális módszerei voltak. A jogellenességet azzal próbálták ellensúlyozni, hogy a párbaj helyszínét félreeső helyét, időpontját pedig a kora reggeli órákban választották meg. A párbaj előtti estén a résztvevő felek a lehető legkorábban lepihentek, hiszen nem kockáztatták meg, hogy fáradtságuk miatt lassabb legyen a reakciójuk, s pontatlanul célozzanak, mert ez adott esetben az életükbe kerülhetett.

A fáradtság teljesítménykorlátozó, a biztonságos közlekedéssel össze nem egyeztethető hatása a gépjárművezetés terén is egyértelműen kimutatható. Ezért a fáradtan történő járművezetés tilalma több ország normarendszerében – nemzeti programjában, közúti közlekedési szabályai között, vagy más jogi normában – megjelenik. Erre jó példa az Egyesült Királyságban hatályban lévő Highway Code, ami a magyar KRESZ-nek felel meg.

91. A fáradt állapotban történő vezetés jelentősen növeli a balesetek veszélyét. E kockázat minimalizálása érdekében:

Győződjön meg arról, hogy a jármű vezetésére alkalmas állapotban van. Ne kezdje meg az utazást, amennyiben fáradt. Megfelelő éjszakai alvásra van szüksége, mielőtt hosszú útra indul.

Kerülje a hosszabb utazásokat éjfél és reggel 6 óra között, amikor a természetes éberség a legalacsonyabb szintű.

Tervezze meg előre utazását, megfelelő szünetek beiktatásával. Minden két óra vezetés után legalább 15 perces szünet tartása ajánlott,

Ha fáradtnak érzi magát, biztonságos helyen álljon meg.  Ne álljon meg az autópálya leállósávjában.

A fáradtság leküzdésének leghatékonyabb módja, ha elfogyaszt két csésze koffeintartalmú kávét, s tart egy rövid pihenőt (legalább 15 percig).

(Részlet a Highway Code-ból; Law RTA 1988)

A tapasztalatok és felmérések sajnálatos módon azt tükrözik, hogy a fáradtan, illetve kimerült állapotban történő járművezetés egyike a legveszélyesebb, s a mai napig extrém módon alulértékelt baleseti kockázatoknak. A fáradtság általában nem jelenik meg a baleseti statisztikákban. Mégis számos ország szakértői állítják, hogy a személysérüléses közúti balesetek legalább egyötödében valamilyen szinten szerepet játszik a fáradtság, az alvatlanság, kipihentség hiánya, mely hátterében nem csak a járművezetői fegyelmezetlenség, hanem betegség is állhat.