A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. március 01-én tette közzé a személysérüléses közúti balesetek 2018. évi alakulásával kapcsolatos hivatalos adatokat. Az adatok szerint 2018. január 01. és december 31. között összesen 16 757 olyan közúti balesetet okoztak Magyarország közútjain, melyben legalább egy fő megsérült. Ez 1,6%-os növekedést jelent a 2017. évi 16 489 hasonló balesettel szemben. A változás alapvetően a könnyű sérüléses balesetek számában tapasztalható növekedésre vezethető vissza. Tavaly összesen a fővárosban és hat megyében mérhető a balesetek számának csökkenése, míg tizenhárom megyében a balesetek száma eltérő mértékű növekedést mutat.

Az elmúlt évben kizárólag a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt, 3,0 %-kal (11 018-ról 11 347-re). Ezzel szemben a halálos kimenetelű balesetek számában 2,1%-os (575 helyett 563 baleset), a súlyos sérüléses balesetek számában pedig 1,0%-os (4 847 az egy évvel korábbi 4 896 helyett) csökkenés mérhető.

Az elmúlt évben négy fővel többen vesztették életüket közúti balesetben hazánk területén, mint egy évvel ezelőtt. Számokban kifejezve: a 2017. évi 625 fővel szemben 2018-ban 629 fő halt meg közútjainkon, mely csekély mértékű, 0,6%-os növekedést jelent. A súlyosan sérült személyek számában 2018-ban 2,3%-os csökkenés tapasztalható (5 627 főről 5 496 főre), míg a könnyen sérültek száma 2,7%-kal nőtt (15 824 fő helyett 16 246 fő).

Az ittasan okozott balesetek száma az előző évhez képest kis mértékű növekedést mutat, de ez érdemben nem befolyásolta a korábbi évek kedvező trendjét. A KSH adatai szerint a 2017. évi 1 402 fővel szemben 2018-ban 25 fővel (1,6%-kal) többen, összesen 1 425-en okoztak személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban. Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya nem változott (8,5% maradt).

Ittasan közúti balesetet járművezetők, gyalogosok és utasok egyaránt okozhatnak, bár ezeknél a baleseteknél a járművezető okozók aránya kiemelkedő. A KSH adatai alapján 2018-ban közúti járművezetők 1 372 esetben okoztak személysérüléses balesetet ittas állapotban, mely az összes ittas baleset 96,3%-ának felel meg.

A járművezetőkön belül elsősorban a személygépkocsi vezetők emelhetők ki, akik 785 esetben okoztak balesetet ittasan, míg a motorkerékpárosok 46, a kerékpárosok 326, a segédmotoros kerékpárosok pedig 141 hasonló baleset okozásáért voltak felelősek. A motorkerékpárosok és a személygépkocsi vezetők esetében az ittasan okozott balesetek számában az egy évvel korábbi helyzethez képest csökkenés történt, mely mértéke – a felsorolás sorrendjének megfelelően – 9,8%, valamint 2,1%. Ezzel szemben tavaly 5,8%-kal több kerékpáros, és 21,6%-kal több segédmotoros kerékpáros okozott közúti balesetet ittasan, mint 2017-ben.

A járművezetőkön túlmenően a gyalogosok által ittasan okozott balesetek száma az elmúlt évben 53 volt (2017-ben 52), míg jármű utasa 2018-ban nem okozott ilyen balesetet (2017-ben egy esetben volt ittas utas baleset okozója).

A közúti balesetek természetét vizsgálva az állapítható meg, hogy tavaly 9 176 esetben haladó járművek ütköztek össze. Álló járműnek történő ütközés 416 esetben, szilárd tárgynak ütközés pedig 645 esetben történt, míg a farolásos, felborulásos, pályaelhagyásos balesetek száma összesen 2 866 volt. A gyalogos elütések 2018-ban az összes személysérüléses közúti baleset 15,1%-át tették ki (2 536 ilyen esetben gázoltak el gyalogost).

Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek csaknem kétharmadát (64,3%-át), azaz 10 784 balesetet személygépkocsi vezetők okozták, bár tény, hogy hazánkban a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A teherszállító járművek vezetői által okozott balesetek száma 1 480, ami az összes baleset mintegy 8,8%-ának felel meg, míg az autóbusz vezetők 228 balesetet okoztak (1,3%-os a részesedésük az okozókon belül). A motorkerékpárosoknak (666 baleset) és a segédmotoros kerékpárosoknak (628 baleset) valamivel kevesebb, mint 4%-os a részarányuk a balesetek okozóin belül.

Tavaly átlagosan minden tizedik személysérüléses közúti baleset okozója kerékpáros volt (1 736 baleset, 10,4%), míg a gyalogosok az összes személysérüléses közúti baleset 5,8%-át okozták (966 balesetet).

Egyes mutatók alakulása

Köztudott, hogy a közúti közlekedésre, a közlekedési környezet alakulására, valamint a közlekedésbiztonságra számos tényező hat. Az elmúlt év baleseti adatainak elemzése akkor lehet teljes, ha megvizsgáljuk azokat a rendelkezésre álló mutatókat, melyek objektív módon jelzik a 2018. évben a közlekedési környezetben bekövetkezett főbb változásokat.

Az egyik ilyen mutató a közúti gépjármű állomány alakulása.

Közúti gépjármű állomány 2017-ben és 2018-ban (KSH)

A KSH adatai alapján Magyarországon 2018-ban a nyilvántartott közúti gépjárművek száma 4 417 848 db volt, mely 4,7%-kal meghaladta a 2017. évi értéket (4 208 711). Valamennyi járműkategória terén növekedés történt. Darabszám tekintetében a legnagyobb mértékű változás a személygépkocsiknál, százalékos arányban kifejezve pedig a motorkerékpároknál mutatható ki.

Az üzemanyag értékesítési adatok is növekvő trendről számolnak be. A Magyar Ásványolaj Szövetség közleménye szerint az elmúlt évben a hazánk területén értékesített üzemanyagok mennyisége meghaladta a 4,7 milliárd litert, mely 7,4%-kal több, mint 2017-ben volt.

Üzemanyag-értékesítési adatok (2017 és 2018) (Magyar Ásványolaj Szövetség)

A növekedés mindkét fő üzemanyag típus esetében kimutatható. Tavaly az értékesített összes üzemanyag többségét, 61,9%-át kitevő gázolaj eladások 8,9%-kal, a motorbenzin eladások pedig 5,0%-kal haladták meg a 2017. évi mennyiséget.

A belföldi közúti áruszállítás teljesítménye is nőtt. A KSH frissen közzétett adatai szerint az árutonna kilométerben mért belföldi áruszállítás teljesítménye az eltelt egy év során 8,5%-kal növekedett, mely a következő táblázatban látható.

A belföldi közúti áruszállítás teljesítményei 2017-ben és 2018-ban (KSH)

Végezetül a közúti forgalom növekedése jellemzi országhatárainkat is. Az úgynevezett schengeni külső határokon – ahol a határt átlépő járművek regisztrációja megtörténik – 2018. január 01. és december 31. között 5,1%-kal több közúti jármű lépte át Magyarország határait, mint az előző év azonos időszakában.

Közúti járműforgalmi adatok a schengeni külső határokon (2017 és 2018)

A legnagyobb mértékű forgalomnövekedés déli határainkon, a szerb-magyar (+10,7%) és a horvát-magyar (+9,1%) államhatáron történt. A közúti forgalom csekély mértékű (0,3%-os) csökkenése egyedül az ukrán-magyar államhatáron mutatható ki.