Egy pillanattal korábban még tisztán látszik az út, aztán eltűnik az előttünk haladó autó. Az aszály miatt kiszáradt földeken dolgozó mezőgazdasági gépek sűrű port verhetnek fel, amelyet a szél a közútra sodor. Ami a szántóföldön a munkavégzés velejárója, az az aszfalton súlyos baleset forrásává válhat. Ugyanez a helyzet több olyan főút övezetében, ahol nagy kiterjedésű karbantartási, építési munkákat végeznek, ami talajmozgatással, formálással is jár.

A tartós szárazság miatt sokfelé könnyen porlik a termőtalaj felszíne. A traktorok, talajművelő eszközök és betakarítógépek nyomában keletkező porfelhő beboríthatja a közeli közutakat. Ehhez a munkagépnek még csak a közútra sem kell hajtania: kedvezőtlen szélirány esetén a por eljut a forgalomig.

A legnagyobb veszély a hirtelen elveszített látótávolság. A por eltakarhatja a fékező autót, a szembejövő járművet, a kerékpárost vagy a földútról kihajtó traktort. A vezető későn észleli az veszélyhelyzetet, majd ösztönösen fékez vagy félrerántja a kormányt. Ebből ráfutásos ütközés, frontális baleset és árokba sodródás egyaránt lehet.

Kilencven kilométeres óránkénti sebességnél egy autó másodpercenként 25 métert halad. Egyetlen másodpercnyi reakcióidő alatt tehát ekkora utat tesz meg, még a fékezés megkezdése előtt. Ha a porban mindössze húsz méterre lehet látni, a veszély felismerésekor már késő lehet. A porfelhő ráadásul megtévesztő: attól, hogy a széle még átlátható, beljebb akár teljesen eltűnhet az út. Az előttünk haladó hátsó lámpája sem biztos kapaszkodó, hiszen az a jármű is fékezhet vagy megállhat.

Az autósnak a porfelhő elérése előtt kell cselekednie. Időben csökkenteni kell a sebességet, növelni a követési távolságot és elhalasztani az előzést. Korlátozott látási viszonyok között tompított fényszóró szükséges: a nappali menetfény nem elegendő. A ködlámpák használatát a látási viszonyoknak kell indokolniuk.

A sűrű poron gyorsítva „átjutni” életveszélyes próbálkozás. Ha előre látható, hogy a szakaszon nem lehet biztonságosan továbbhaladni, akkor a felhő előtt célszerű szabályosan elérhető, a forgalomtól elkülönülő várakozóhelyet keresni. Vaktában a padkára kormányozni vagy a forgalmi sávban várakozni szintén veszélyes megoldá, kivétel persze ha közvetlen akadály miatt meg kell állni.

A gazdálkodók és a gépkezelők szerepe ugyanilyen fontos. Közút közelében figyelni kell, merre terjed a munkavégzés során keletkező por. Ha az érdemben rontja az úton a látást, a biztonságos megoldás a porral járó művelet megszakítása, áthelyezése vagy későbbre ütemezése. A munkagép sárga villogója önmagában nem védi meg a porfelhőbe érkező autósokat.

Visszatérő vagy tartós veszély esetén értesíteni kell az út kezelőjét, hogy megszervezhesse a szükséges intézkedéseket. Közvetlen balesetveszélynél vagy balesetnél a 112 hívása indokolt, biztonságos helyről vagy utas segítségével.

A KRESZ alapelve itt is egyértelmű: a sebességet a tényleges látási és útviszonyokhoz kell igazítani, és a belátott távolságon belül meg kell tudni állni. A megengedett sebességhatár betartása önmagában nem jelent biztonságot. A porfelhő mögött lehet egy álló autó, egy kerékpáros vagy egy egész feltorlódott kocsisor. Aki ezt csak odaérve veszi észre, annak már nem biztos, hogy marad ideje megállni.