A szélvédőmosók nem tartoznak a legfontosabb és védendő alkatrészek közé. Ezért amikor már nagyon felszaporodott a motortérben elhelyezendő részegységek száma, az ablakmosó folyadéknak előbb a tartályát, majd a gyártási egyszerűségért azzal egybeszerelt motorját is száműzték a géptérből. Az új helye a sárvédő és a doblemez közötti tér lett: ez alól a gyakorlat alól alig van típuskivétel. Jó megoldás, hiszen a tartály mérete nőttön nőtt, mert mosófolyadékkal ez táplálja az esetleges hátsó szélvédő mosó berendezést és a fényszórómosó berendezést is.

Felhasználó szempontból elméletileg nincs gond, hiszen a tartály töltőnyílása maradt a géptérben. Nyűgössé akkor válik az ügy, ha meghibásodik a rendszer. Háromféle hiba okot különböztethetünk meg, kettő elektronikus, egy mechanikus jellegű. Ha elektronikus, akkor vagy a vezetékezésben, vagy a kapcsolók-relék meghibásodása merülhet fel gond, vagy az elektromos pumpa maga a hibaforrás. Mechanikus hibáról akkor beszélünk, ha a tartály sérül, reped, vagy a csővezeték sérül, ereszt.

A mechanikus hibáról viszonylag könnyű meggyőződni, hiszen a szivárgás miatt elfolyik a betöltött folyadék. Ez igen látványos is lehet, hiszen a kocsi alatt illatos mosófolyadék tócsa jelzi a bajt. Az elektronikus hibák behatárolásához már a tartály közelébe kell férkőzni, ami a rejtett elhelyezés miatt macerás lehet: le kell szedni a kereket, kiszerelni a dobbetétet. Ha hozzáférni a csatlakozókhoz, akkor ellenőrizhető, hogy a rendszert működtetve eljut-e az „áram” a motorhoz, illetve direktbe kötve ellenőrizhető, hogy a motor (vagy motorok) működnek-e.

Nem véletlenül írtunk motorokat. Ha csak az első szélvédő mosása a berendezés feladata, akkor egy motorral rendelkezik. Ha van hátsó ablakmosó, az még egy motort jelent (ha egy tartályról táplálják a rendszert). És ha van fényszórómosó is, az egy harmadik motort igényel. Rendszerint akár motor, akár tartályhiba az ok, a csere a megoldás. Idősebb kocsiknál a bontók nyújtanak olcsóbb alkatrész forrást.

A motor viszonylag könnyen leszerelhető a tartályról, így a csere, ha már hozzáférni a berendezéshez, viszonylag egyszerű. Összeszerelés előtt természetesen tesztelni illik a működést. Ha a tartály repedt, ott nagyobb munka vár a szerelésre vállalkozóra. A tartályok általában a legjobb helykihasználásért speciális alakúak, bizony a kiszerelésükhöz viszonylag nagy bontómunkát kell végezni a környező alkatrészekből. A tartály „kifűzéséhez”, tehát, hogy kiemeljük a helyéről is hely kell.

Felmerülhet a tartály megragasztásának a gondolata. Alapvetően nem lenne rossz ötlet, azonban a tartályok anyagához általánosan használt műanyag típus nem-, vagy nehezen ragasztható. És a jó ragasztó is drága termék, az ablakmosótartály pedig nem drága alkatrész.