Tehergépkocsikat érintő KRESZ változások

(aktualizálva 2019 júliusában)

A vallási kegyhelyekről tájékoztató új táblatpusokról:

1. § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre – a 2. számú függelék 20/a. ábra szerint – utaló tábla alapszíne barna. E tájékoztató tábla kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára.”

 

Az autóbusz forgalmi sávok használati jogosultságának engedélyhez kötött bővítéséről:

2. § A KRESZ 36. § (8) bekezdés b) pontja a következő bf) alponttal egészül ki:

(Az autóbusz forgalmi sávban)

„bf) nemzetközi sportszövetség, nemzetközi sportvilág esernyőszervezetének nemzetközi sporteseményei vonatkozásában a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény szervező bizottsága közreműködésével kijelölt jármű – a kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi sportesemény ideje alatt és azzal összefüggésben a sportesemény helyszínéül szolgáló települések területén – az autóbusz forgalmi sáv ideiglenes használati feltételeit, a használathoz kapcsolódó irat tartalmát és ennek kibocsátási körülményeit tartalmazó, a Kormány egyedi határozatában foglaltak szerint”

(közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra – a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve – nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz – a bekanyarodás és kikerülés esetét kivéve – csak ebben a forgalmi sávban haladhat.)

Rendszámokról:

Mivel szinte gyakorlattá vált közúti járművek esetén az első rendszám leszerelése, hogy a fotót vagy videót készítő ellenőrző készülékek felvételein olvashatatlan legyen a rendszám, és így azonosíthatatlan a jármű, a jogalkotó szigorította a rendszámhasználatot, amely minden járműkategóriát érint.

Az új szabályozás értelmében:

„A jármű vezetője, mielőtt a járművel a telephelyről (így különösen a garázsból) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését), továbbá a hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] meglétét, állapotát – az adott körülmények között indokolt módon – ellenőrizni.

A hatósági jelzés(eke)t [rendszámtábla(áka)t] a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.”

A rendszámtábla egyébiránt a büntető törvénykönyv alapján egyedi azonosító jelnek minősül. Aki pedig egyedi azonosító jelet jogosulatlanul eltávolít vagy meghamisít bűncselekményt követ el és bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vasúti átjárok megközelítése esetében az eddig lakott területen belüli 30 km/h, míg lakott területen kívüli 40 km/h sebességhatár megszűnik, az áthaladáskor az adott útra érvényes sebességhatárt kell betartani azzal, hogy:

„A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.

A vasúti átjárón csak folyamatosan – megállás nélkül – legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.”

A vasúti átjáró előtt a vasúti átjáró biztosítási módját jelző veszélyt jelző táblával együtt elhelyezett sebességkorlátozás hatálya azonban a vasúti átjáró kezdetéig tart.

 

A 2011. január elsejétől bevezetett KRESZ-változás a nehéz-teherautókkal közlekedőket érinti a leginkább. A 7,5 tonna össztömeget meghaladó teherautók ugyanis az autópályákon és autóutakon reggel 6 és este 22 óra között nem előzhetnek és nem haladhatnak összefüggő sorban, ami azt jelenti, hogy a szóbanforgó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, amely lehetővé teszi, hogy közéjük legalább egy hasonló hosszúságú járműszerelvény beférjen.

 

A KRESZ 2011. JANUÁR ELSEJÉTŐL ÉRVÉNYES MÓDOSÍTÁSÁNAK TELJES SZÖVEGE

Korábbi, 2010-es KRESZ módosítás tehergépjárműveket érintő kitételei

A legfontosabb 2010-es változás, hogy a tehergépkocsikra vonatkozó közlekedési szabályok csak a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsik esetében érvényesek [korábban a 2500 kg össztömeg feletti járművekre vonatkoztak]. Így a kisteherautókra, amelyek össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát, lényegében a személyautókra vonatkozó szabályok érvényesek – fontos változás ez például a divatos pick-upok használóinak is, mely autók többségét a tulajdonosaik személyautó funkcióban alkalmazzák.

Figyelem!

A pick-upok az N1-es járműkategóriába tartoznak annak ellenére, hogy használóik személyautó funkcióban alkalmazzák. Az N1 járműkategória pedig legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsit és vontatót jelent, tehát valójában tehergépkocsival közlekednek. (pl. úthasználati díj, parkolási díj)

Korlátozható lett a tehergépkocsik forgalma a települési átkelő szakaszokon, a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblák „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával együtt történő kihelyezésével. Ezzel a nagy forgalmú utak települési átkelő szakaszain a teljes lakott területre érvényes forgalomcsillapítás valósítható meg. A megjelölt súlyhatárt meghaladó legnagyobb össztömegű tehergépkocsik ezeken az útszakaszokon nem közlekedhetnek.
Felsoroljuk továbbá a minden közlekedési résztvevőt érintő kresz-változásokat is.

Idézetek a jogszabályból:

Az R. 14. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:]
„g) „Tehergépkocsival előzni tilos” (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel, valamint az ezen járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényekkel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, kétkerekű segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;

 

 

ha a jelzőtáblán számérték is megjelenik (33/a. ábra), az előzés tilalma csak az ezt az értéket meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre vonatkozik.”

 

 

Az R. 14. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:]
„r) „Tehergépkocsival behajtani tilos”; a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival – kivéve a legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit –, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl, csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművel tilos behajtani;”

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése a következő z/3. ponttal egészül ki:

„z/3. „Környezetvédelmi övezet (zóna)” (53/e. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy a „Környezetvédelmi övezet (zóna) vége” (53/f. ábra) jelzőtábláig az úton (övezetben) a gépkocsik nem közlekedhetnek.

 

 

 

A behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. A kiegészítő jelzőtáblán „Kivéve engedéllyel” felirat is elhelyezhető.”

 

 

 

 

Az R. 14. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha a „Korlátozott forgalmú övezet” jelzőtáblát a „Lakott terület kezdete”  jelzőtáblával együtt helyezték el, a tilalom hatálya a teljes lakott területre kiterjed.”

Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő z/6. ponttal egészül ki.
[A veszélyt jelző táblák:]

„z/6. „Torlódás” (95/f ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek;

 

 

 

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő v/1. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„v/1. „Útirány-előjelző tábla” (139/a – 139/b. ábra); a tábla autópályán és autóúton azt jelzi, hogy a megjelölt helységek vagy a megjelölt országok a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el;”

 

 

 

Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő y/1. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]

„y/1. „Útvonal-megerősítő tábla” (145/a. ábra); a tábla autópályán és autóúton az út számát, a táblán megjelölt települések távolságát (km mértékegységben) jelzi, továbbá az útcsatlakozások távolságát is jelezheti;”

Az R. 26. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„[(1) Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
aa) autópályán 130 km/óra,
ab) autóúton 110 km/óra,
ac) lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
ad) lakott területen 50 km/óra,”

Az R. 26. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
„d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra”,

Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.”

Az R. 37. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Autópálya és autóút úttestjén – a forgalmi okból szükséges megállást kivéve – megállni tilos. Tilos a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve ha:
a) műszaki meghibásodás miatt a jármű továbbhaladásra képtelen;
b) a jármű a forgalmat ellenőrzi;
c) a jármű útfenntartást, úttisztítást végez;
d) a jármű, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi;
e) a jármű a megkülönböztető jelzést adó berendezését működteti.”

Az R. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A leállósávon – ha a közúti jelzésekből más nem következik – csak a b)-e) pontban meghatározott járművek és a forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek közé besorolni kívánó járművek haladhatnak. A leállósávon álló, a forgalmat ellenőrző járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. A leállósáv igénybevételére jogosultaknak a feladatuk ellátását követően a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk a leállósávot.”

Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.”

Az R. 39/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Lakó-pihenő övezetbe – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – csak a következő járművek hajthatnak be:]
„b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
c) az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,”

A nehéz tehergépkocsik – a megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja – közlekedésben való részvételének külön feltételeiről:

A nehéz tehergépkocsik a KRESZ eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Autópályán, autóúton és főútvonalon kívüli utakat elengedhetetlenül szükséges távolságban abban az esetben használhatja nehéz tehergépkocsi, ha

• áruszállítás érdekében az áru fel-, vagy lerakásának, illetve – különleges felépítményű jármű esetén – a felépítményével történő munkavégzés helyszínére vagy helyszínéről,

• üzemben tartója telephelyére vagy telephelyéről  közlekedik.

A nehéz tehergépkocsi az előzőekben felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során az autópályáról, autóútról vagy főútvonalról való lehajhajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti.

A közlekedési tilalom nem vonatkozik azon nehéz tehergépkocsira:

• amely útlezárás miatt terelőúton közlekedik,
• amelyet nem terhel útdíjfizetési és bevallási kötelezettség,
• az engedéllyel rendelkező járműre,
• az oktatójármű igazolással rendelkező járműre.

Idézve a jogszabály szövegét:

„i/1 Nehéz tehergépkocsi: tehergépkocsi, vontató, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.”

„48. § (14) A nehéz tehergépkocsik e rendelet eltérő rendelkezése hiányában lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek.

(15) A (14) bekezdésben fel nem sorolt utakat elengedhetetlenül szükséges távolságban abban az esetben használhatja nehéz tehergépkocsi, ha

1. a) áruszállítás érdekében az áru fel-, vagy lerakásának, illetve – különleges felépítményű jármű esetén – a felépítményével történő munkavégzés helyszínére vagy helyszínéről;
2. b) üzemben tartója telephelyére vagy telephelyéről közlekedik.

A nehéz tehergépkocsi az a) és b) pontban felsorolt helyszínre, helyszínről történő közlekedése során a (14) bekezdésben felsorolt útvonalakról való lehajtás után, azokat egy irányban legfeljebb egy alkalommal keresztezheti.

(16) Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom azon nehéz tehergépkocsira, amely útlezárás miatt terelőúton közlekedik, valamint arra, amelyet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerint 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése szerint nem terhel útdíjfizetési és bevallási kötelezettség, továbbá a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. §-a alapján kiadott engedéllyel rendelkező járművekre.

(17) Nem vonatkozik a (14) bekezdésben meghatározott tilalom a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott oktatójármű igazolással rendelkező azon nehéz tehergépkocsira, amely a (14) bekezdésben meg nem határozott utakat a miniszteri rendelet szerinti gyakorlati oktatás vagy vizsgáztatás során is használja.”

A közúti jelzőtáblák az észlelést elősegítő sárga vagy fényvisszaverő sárga háttéren is elhelyezhetők.

A „Sebességkorlátozás” jeltábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő tábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik. 

Kiegészítő jelzések

A nyitott kerékpársávot jelzőtábla és az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi.

A nyitott kerékpársávot ha az egy irányban vagy egymással  szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladása szükségessé teszi más járművek is igénybe vehetik, az  irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett.

További szabályok:

• a jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani,
• a kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.

Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.

 

„Előretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára” a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon  vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű kerékpárok a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel megjelölt úttestre csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad – a besorolás általános szabályai szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.

 

„Gyermekszállítás”, a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.

 

 

Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha

– az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és

– az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.

Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

 

A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

– villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok,

– a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá

– egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.

 

A közúti forgalom ellenőrzése során

– a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;

– azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel

a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.

Az a jármű, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.

 

 

Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát.

Tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton – 6 és 22 óra között – a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel.

Az előzőekben meghatározott előzési tilalom esetén a tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy – az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó – járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.

 

Amennyiben a gépjármű kizárólag a megkülönböztető fényjelzést használja, akkor a gépjármű vezetője a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

 

A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson

– előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és    – lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot)visel.

 

Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – többek között – a megkülönböztető jelzést működtető árművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –

– a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,

– az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,

és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.

 

Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

 

A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.