A gyorshajtás az egyik legfőbb baleseti ok, nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Nem csoda, hogy ha a hatóságok egyre eréjesebben igyekeznek fellépni a gyorshajtók ellen.

Magyarországon az Objektív Felelősség elvének a bevezetését tekinthetjük fordulópontnak a gyorshajtók hatékony kiszűrésében, ugyanis addig különböző joghézagok kiskapuit kihasználva a lemért ésszabálysértési eljárás alá vont autósok könnyen kibújtak a büntetés alól. Emiatt a sebességmérésekkor a rendőrség a helyszíni bírságolást és feljelentést alkalmazta, amelynek igen nagy volt a személyi állomány igénye, emiatt nem tudtak széleskörű sebességmérő akciókat lefolytatni, illetve nem tudták hatékonyan működtetni a telepített automata sebességmérő berendezéseket.

Ma ez már a múlté, az autóval elkövetett szabályszegések kiemelt csoportjáért közvetlenül az üzembentartó a felelős, függetlenül a kocsit ténylegesen vezető kilététől. Persze, ha hitelt érdemlően bizonyítható a sofőr kiléte akkor a büntetések végül elérik a szabályszegőt.

Az objektív felelősség bevezetésével egyidőben

drasztikusan megemelték a

gyorshajtásért kiszabható bírság

összegeket, amelyeket később a szabályszegés mértékének a megítélésének a változtatásával enyhítettek – a büntetési tételek maradtak, de a sebességtúllépést nem százalékosan mérik, hanem konkrét értékekhez kötötték. Az alábbi táblázatok a különböző sebességindexű utakon elkövetett megengedett sebességtúllépésekért kiszabható büntetéseket sorolják. A büntetések mértéke méltányosságból nem csökkenthetők, a büntetések nem elengedhetők.