Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan. A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet szerint 2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki. 2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a teljes modellmixük átlagos kibocsátása alapján számítják ki.

Mindezt továbbgondolva érthetővé válik miért mutattak be az elmúlt évben a gyártók annyi elektromos autót. Azok zero emissziós modellekként hatékonyan képesek csökkenteni a teljes modellkínálatra vetített széndioxid kibocsátást. Sajnos ez a taktika azt is jelzi, hogy a belsőégésű motorok nagyjából elérték károsanyag-kibocsátás szempontjából a fejleszthetőségük határait. Természetesen a gyártók számára előírt kvótákba nem számolják bele a másodlagos kibocsátást, azaz azt a mennyiséget, amennyi a jármű legyártása, illetve az elektromos jármű által felhasznált villamosenergia előállítása során kerül a levegőbe.