A magyar utakon közlekedő 650 ezer robogó kevesebb, mint felére kötnek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), pedig az átlagosan 7-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a tulajdonosok elkerülhetik a közúti bírságot és baleset esetén a több százezer forintot elérő átlagos kártérítést – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szervezet közleményében az MNB legutóbbi biztosítási statisztikájára hivatkozva azt írja: a segédmotoros kerékpárok díjosztályában 298 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, ami azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul közlekedik az utakon.

A jegybank adatai szerint a segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege 2021-ben 515 ezer forintra emelkedett az előző évi 437 ezerről. Személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmillió forintot is, amit biztosítás hiányában a károkozónak saját zsebből kell megtérítenie. Biztosítás nélkül közlekedő robogó károkozása esetén a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájából fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

A robogó tulajdonosoknak a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében és közúti ellenőrzés során a rendőrök azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással – mondta Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja. A FBAMSZ álláspontja szerint a biztosításkötési arányon jelentősen javítana a kötelező rendszám előírása az 50 köbcentiméter, vagy az óránként 45 kilométeres vagy nagyobb sebességre képes járművek számára és ezzel a szabályozással behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.