Magyarországon 1976 január elseje óta kötelező a biztonsági öv használata a gépjárművekben, 2001 óta pedig a hátsó ülésen ülőknek is kötelező övet csatolni lakott területen kívül és belül egyaránt. Ezzel a szabállyal mindenki tisztában van, sajnos azonban sokaknak ez mégsem magától értetődő. Pedig a biztonsági öv egy balesetben játszott életmentő szerepét számtalan tanulmány és a statisztikák is igazolják.

A biztonsági öv csatolási hajlandóság a felmérések szerint folyamatosan nőtt, 2016-ban a személyautókban elöl ülők 76 százaléka, a hátul ülők 49 százaléka csatolta be az övét. Azonban még mindig túl sok ember nem csatol övet, sajnos ők az esélyesek arra, hogy hétfőnként, a heti halálos baleseteket ismertető írásainkban szerepeljenek. És ez nem erős túlzás, az elmúlt hetekben több olyan baleset történt, amelyekben az életüket elvesztők nem csatoltak övet, holott, ha megtették volna még köztünk lehetnének – volt aki kiesett az autóból.

Tehát sajnos a járművekben utazók sok esetben nem tartják magukra érvényes szabálynak a kötelező biztonsági öv használatot, döntésük igazolására különféle magyarázatot adnak maguknak, illetve adott esetben az intézkedő rendőrnek. A hajdú-bihari rendőrök gyűjtötték össze a legjellemzőbb kifogásokat az övcsatolás elmulasztására.

Kollégáink jellemzően a következő magyarázatokkal találkoznak:

„Szorít az öv, kényelmetlen” – Cáfolat: a járművekben a hetvenes évektől elterjedő, a nyolcvanas évektől általánossá vált automata biztonsági övek vannak, amelyek nem simulnak olyan erővel a használójára, hogy az valóban szorító érzést váltson ki. Csak akkor feszesek, ha rántás éri őket. A kissé kellemetlen érzés, korántsem mérhető össze a balesetkor szerezhető akár legkisebb mértékű sérüléssel járó fájdalommal sem.

„Ütközéskor jobb, ha nincs becsatolva a biztonsági öv, mert inkább kirepülök a gépkocsiból, mint hogy az összetört járműbe beszoruljak” – Cáfolat: a gépkocsiból ütközéskor kiesni olyan terhelést jelent, mintha valaki több emeletnyi zuhanás után az úttestre esne. A test a gépkocsiból kizuhanás előtt áttöri a jármű szélvédőjét, ez olyan fej, illetve végtag sérülést eredményez, amely önmagában is halálos eredményű lehet.

„Erős vagyok, ütközéskor a karjaimmal képes vagyok megtartani, megtámasztani magam” – Cáfolat: akár 30 km/óra ütközési sebesség mellett is olyan terhelés éri az emberi szervezetet, amely során a saját testtömege 20-30 szorosát kellene egy pillanat alatt megtartania. Ez olyan, mintha valaki a saját gépkocsiját akarná felemelni a karjaival.

„Nekem ne szabja meg senki, hogy becsatolom-e magam, az én életem, az én egészségem” – Cáfolat: mindenki felelős a saját életéért és testi épségéért, a közlekedés során szándékosan, felesleges veszélynek ne tegye ki magát senki.

„Csak ide megyek a boltba, óvodába, iskolába” – Cáfolat: rövid távon belül is történhet baleset, akár az elindulás utáni pillanatban is. Ilyen tekintetben nem lehet tehát figyelembe venni a megtenni kívánt távolságot.

„Elfelejtettem, amúgy mindig használom” – A biztonsági öv rendszeres használata az elindulást megelőzően annyira megszokottá, ezzel szinte automatikussá válik, olyan elengedhetetlen része lesz az elindulás előtti rutinnak, mint az, hogy sebességbe kapcsolunk, irányjelzőt használunk, vagy kiengedjük a rögzítőféket. Aki használja az övet, az nem felejti el, mivel részét képezi az elindulásnak.

„Van a gépkocsimban légzsák, az úgyis megvéd” – Cáfolat: a légzsák csak a becsatolt biztonsági övvel együtt fejti ki azt a védelmi hatását, amiért kifejlesztették és beépítették a gépkocsiba. A balesetkor kinyíló légzsák, a biztonsági öv nélkül előre lendülő testet nem abban a helyzetben éri, mintha a gépkocsiban ülő be lett volna csatolva, így az szintén sérülést okozhat, és önmagában nem alkalmas a test megtartására.

„Ütközés után kigyullad a gépkocsi, és a becsatolt biztonsági öv miatt bent ragadok az égő autóban” – Cáfolat: ütközést követően csak akkor leszünk képesek elhagyni a gépkocsit, ha a bekövetkezett baleset során nem keletkezett olyan mértékű sérülésünk, ami ezt lehetetlenné tenné. Ez a legnagyobb eséllyel úgy garantálható, ha a biztonsági öv be volt csatolva. A gépkocsik kialakításából adódóan a biztonsági öv csatjai a járművek legvédettebb pontján vannak elhelyezve, így azt mi, a járműben utazók, vagy a segítségünkre sietők egyetlen mozdulattal ki tudják csatolni.

Észérvekkel alátámasztható indok nincs a biztonsági öv használatával szemben. Felelősek vagyunk magunkkal szemben, a családunkkal szemben, de a közlekedés többi résztvevőjével szemben is. Ehhez szorosan hozzátartozik a biztonsági öv használata, adjunk meg magunknak minden esélyt az előre nem látható veszélyhelyzetek, balesetek túlélésére, sérülésmentes „megúszására”.