Kerékpárosokat érintő KRESZ változások
aktualizálva 2019 júliusában)
A vallási kegyhelyekről tájékoztató új táblatpusokról:
- § A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ)
- §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A templomra és a vallásgyakorlásra rendelt helyre – a 2. számú függelék 20/a. ábra szerint – utaló tábla alapszíne barna. E tájékoztató tábla kiegészítő jelzőtáblájának felirata utalhat a vallási közösség nevére, az általa használt épület nevére és az általa végzett vallásos szertartások időpontjára.”
A kerékpárosok közlekedésére vonatkozó rendelkezéseket 10 éve teljesen felülvizsgálták. A
A változtatások az érintett közútkezelők (a településeken az önkormányzatok) forgalomszabályozási tevékenységét segítik a kerékpáros-forgalom biztonságos kialakításában, ahol ez lehetséges a kerékpáros- és az egyéb járműforgalom szétválasztásában.
A „kerékpáros nyom” és a „nyitott kerékpársáv” fogalmának, a burkolati jelének meghatározása mellett pontosították azokat a rendelkezéseket is, amelyek a „kerékpárút” és a „gyalog- és kerékpárút” forgalmi rendjét szabályozták.
A kerékpárosok szoros jobbratartási kötelezettsége az út jobb széléhez történő húzódás kötelezettségére változik. A kerékpárutak kötelező használata alól a közút kezelője külön burkolati jel alkalmazásával felmentést adhat. A kerékpár fogalmának és a kerékpárosokra vonatkozó sebességi szabályok pontosítása igazodik az általános európai gyakorlathoz. A kerékpárosok esetében – külön jelzőtáblák kihelyezésekor – lehetőség nyílik a kerékpárosok ellenirányú közlekedésére.
Az R. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„e) „Kerékpárút” : a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;”
Az R. 13. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„i) „Gyalog- és kerékpárút” : a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos- és a kerékpáros-forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”
Az R. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: ]
„e) „Várakozóhely” ; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) , vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik , csak kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő táblajelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad . A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti;
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő g/6. és g/7. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„g/6. „Nyitott kerékpársáv” ; a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését jelzi.
g/7. „Nyitott kerékpársáv vége”:
(kép: 117g nyitkersáv, 117h nyitkersávvég)
Az R. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,
b) az autóbusz-forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,
c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz-forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”
Az R. 18. §-a (1) bekezdésének h/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útburkolati jelek:]
„h/1. „Előretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára”, a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű kerékpároknak a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel megjelölt úttestre csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad – a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.”
(
9) Az úttesten burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
(kép: 158k kernyom)
„(10) A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot – ha az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladása ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”
Az R. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra külön szabályok (36. §) az irányadók.”
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.”
Az R. 26. §-ának (1) bekezdése a következő d/a), d/b), d/2) és d/3) ponttal egészül ki:
[Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
„d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra,
da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/2) a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,
d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,”
Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állniuk – előre sorolás céljából –, kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
Az R. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”
Az R. 54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.”
Az R. 54. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.
(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak, a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, és az úton kerékpárnyomot is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.”
Az R. 1. számú függelék I. fejezete a következő h/1., h/2. és h/3. ponttal egészül ki:
[Az úttal kapcsolatos fogalmak:]
„h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom részére fenntartott útfelület burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.
h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület.
h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”
Az R. 1. számú függelék II. fejezetének r/1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”
Figyelem!
A kerékpár fogalmából adódóan abban az esetben, ha a vezető az elektromos- vagy a belsőégésű motorral felszerelt kerékpárt nem hajtja, illetve arról a pedált eltávolítják, úgy a jármű nem kerékpárnak, hanem segédmotoros kerékpárnak minősül. Ebben az esetben pedig a vezetéséhez vezetői engedély szükséges, a vezetőnek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselnie és a járműre érvényes kötelező felelősségbiztosítással is kell rendelkeznie.
A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője, így a kerékpáros menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. Ennek értelmébe a kerékpárosra szigorúbb szabály vonatkozik, mint a gépkocsi vezetőre, mivel a kerékpáros a forgalmi okból történő megállás során (jelzőlámpa tilos jelzése) sem használhat kézben tartott mobiltelefont.
A kerékpárt vezető személy szervezetében azzal a feltétellel lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, ha a kerékpár biztonságos vezetésére képes állapotban van.
Abban az esetben azonban, ha a vezető az elektromos- vagy a belsőégésű motorral felszerelt kerékpárt ittas állapotban vezeti bűncselekményt, vétséget követ el.
Kerékpárral közlekedve a megengedett legnagyobb sebesség:
„Behajtani tilos”, a jelzőtábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani tilos.
Abban az esetben, ha „Behajtani tilos” jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán kerékpárt mutató ábra van, a jelzőtáblával jelzett tilalom a kerékpárra nem vonatkozik.
Abban az esetben, ha a „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtábla alatt olyan kiegészítő táblát helyeztek el, amelyen a „Kivéve …” (taxi, engedéllyel, közlekedési vállalat stb.) felirat van, a kiegészítő táblán feltüntetett járművel és kerékpárral szabad behajtani.
„Kerékpáros közvetett kapcsolat”, a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél a kerékpárosnak, amennyiben balra kíván továbbhaladni, a kerékpárról leszállva, a keresztező út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő járművekhez kell besorolnia és az útkereszteződésen áthaladnia.
Közvetett kapcsolat„Gyermekszállítás”, a gyermekeket szállító autóbusz vagy az iskolabusz elején és hátulján elhelyezett – legalább 40×40 cm méretű, fényt kibocsátó, megvilágított vagy fényvisszaverő – tábla az álló jármű környezetében gyermekek közlekedésére figyelmeztet. Tilos a „Gyermekszállítás” táblával megjelölt autóbuszt kikerülni, valamint mellette a szembe jövő forgalomnak elhaladni, ha az párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úttesten áll és a gyermekek be- és kiszállását a vezető az autóbusz mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével jelzi.
Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
– az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
– az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.
Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.
A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten
– villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok,
– a menetrend szerint közlekedő járművek megállóhelyéről az úttestre lelépő gyalogosok, az autóbuszra felszálló és arról leszálló gyermekek, továbbá
– egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.
A közúti forgalom ellenőrzése során
– a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezést;
– azt a járművet, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel
a közúton úgy kell elhelyezni, hogy a gyalogos és jármű forgalmat indokolatlan mértékben ne akadályozza.
Az a jármű, amelyben a közúti forgalom ellenőrzését végző berendezés üzemel a járműforgalom elől elzárt területen, továbbá a közútnak azon a részén is elhelyezhető, ahol a járművek megállása vagy várakozása tilos.
A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson
– előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és – lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot)visel.
Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak, trolibusznak, az iskolabusznak és a gyermekeket szállító autóbusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) – ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, valamint a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtáblán megjelölt távolságon belül – ha a közúti jelzésekből más nem következik – legfeljebb 30 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A kiegészítő jelzőtábla jelezheti, hogy a sebességkorlátozás csak meghatározott időszakra érvényes.
A kiemelt nemzeti emlékhelyen történő közlekedésre kormányrendelet e rendelet rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.
Kiemelt nemzeti emlékhely az Országház és környéke.