Tanácsok

A volán mögött emberéletekbe kerülhet az aluszékonyság

2020-01-13 05:24:31

2017-ben 795 ember haláláért volt felelős a váratlan elalvás az USA-ban. De nem csak ott lehet probléma, a felnőtt lakosság közel 15 százaléka érintett. Az aluszékonyság az autóban ülve komoly veszélyforrás.

Egy Egyesült Államok végzett felmérés szerint 2017-ben 91 000 közúti baleset következett be a sofőr aluszékonyságával összefüggésben – a balesetekben 50 000-ren sérültek meg, és közel 800 ember vesztette életét. A drasztikus számokért javarészt a 21. századi rohanó életmód a felelős, ami arra enged következtetni, hogy az életvitel átgondolásával és újratervezésével a balesetek száma csökkenhetne.

„A kóros nappali aluszékonyság komoly probléma, amely legjobban a felnőtt generációt érinti, de bármelyik életkorban előfordulhat” – vázolja fel Dr. Nagy Marianna neurológus, majd hozzáfűzi, az aluszékonyság azért különösen veszélyes, mert a betegek jelentős része nem tekinti kórosnak, emiatt nem fordulnak vele orvoshoz, így sok esetben az okok sem kerülnek felszínre.

Dr Nagy Marianna

„Nagyon gyakran nem önálló kórkép, hanem kialvatlanság, életvezetési zavar idézi elő a nappali aluszékonyságot. Az élvezeti szerek használata, az éjszakába nyúló internetezés, a váltott műszakban való munkavégzés, vagy az éjszakai műszak egytől-egyig felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmust. Ebben az esetben az életmódbeli változtatás lehet célravezető – magyarázza a szakember – Az aluszékonyság egy másik, nagyon gyakran előforduló oka az úgynevezett „alvási apnoe szindróma”, ami nem más, mint hangos éjszakai horkolással kísért, alvás alatti, 10–60 másodperces légzésszünetekkel járó rendellenesség. Ilyenkor az agyi oxigénellátás zavara miatt nappal koncentrálási zavar, sőt a későbbiekben akár demencia is kialakulhat. A beteg nappal aluszékony, fáradt, akár egy ültő helyében képes elaludni. Az sem ritka azonban, hogy bizonyos gyógyszerek használata okoz aluszékonyságot. Az este bevett nyugtatók, altatók nappalra is átnyúló hatása, a szorongásoldók vagy a Parkinson betegség miatt szedett gyógyszerek mind felelősek lehetnek a nappali aluszékonyságért. Éppen ezért rendkívül hasznos lehet háziorvossal átvizsgálni a szedett gyógyszerek listáját és kiszűrni a problémás pirulákat.”

Dr. Nagy Marianna kiemelte: ha betegség valószínűsíthető a nappal jelentkező aluszékonyság hátterében, akkor ugyancsak a háziorvoshoz érdemes fordulni, aki a szükséges protokollvizsgálatokat elvégezteti, gyanú esetén vagy akár szűrésként pedig alváslaboratóriumi vizsgálatot kezdeményezhet. A vizsgálattól nem kell tartani senkinek sem, a fájdalommentes eljárás mindössze abból áll, hogy egy éjszakát kell eltölteni számos szenzorral – többek között véroxigénszint-mérővel és horkolásszenzorral – felszerelve egy orvosi intézmény erre berendezett helyiségében, és lehetőség szerint aludni.

A volán mögötti aluszékonyságnak beláthatatlan következményei lehetnek. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kamionsofőrök vagy futárok, akik hosszú kilométereket vezetnek, akár éjszakába nyúlóan is. Az USA-beli felmérés azt is kimutatta, hogy a legtöbb, aluszékonysággal kapcsolatos közúti baleset éjfél és reggel hat között, vagy késő délután következik be. Gyakran olyan személy okoz balesetet, aki egyedül ül az autóban, és jellemzően erdős környéken vagy autópályán közlekedik. Mindezek arra vezethetők vissza, hogy az álmos sofőr kevésbé képes fenntartani a figyelmét és a vezetésre koncentrálni, lassul a reakcióideje, és a döntéshozó képessége is csökken.

Nehéz meghatározni, és ennélfogva kontrollálni is azt a pillanatot, amikor az elalvás bekövetkezik. Van azonban néhány árulkodó jel, ami a figyelem lankadására, fáradtságára utalhat, ilyen például a szemdörzsölés, vagy gyakori ásítás és pislogás. Az is álmosságot jelez, ha a sofőr nehezen emlékszik vissza a pár perccel azelőtt megtett kilométerekre, esetleg, ha átsodródik az ellenkező sávba. A közhiedelemmel ellentétben a lehúzott ablak vagy a rádió felhangosítása nem megoldás a fáradtság ellen, sőt, talán többet ártanak, mint használnak, hiszen elterelik a sofőr figyelmét.  A fentebb említett jelzések érzékelésekor sokkal célravezetőbb félrehúzódni a forgalomból és egy rövid szünetet tartani. Érdemes átmozgatni a végtagokat, sőt, egy 20 percnyi rövid szunyókálás is hasznos lehet. Az energiaital- és kávéfogyasztással viszont csínján kell bánni, ugyanis a bennük lévő koffein csak ideig-óráig hatásos, aztán újra csökkenhet az éberség.