Baleset-megelőzés

Baleseti helyzet 2019-ben, előzetes adatokkal

2020-02-17 16:50:46

A tavalyi mérleg: kevesebb szánú baleset, halálos áldozat, és súlyos sérült az utakon, az ittasan okozott balesetek száma is csökkent. A gyermek áldozatok száma ugyanakkor nőtt.

A rendőrség összesítette a személysérüléses közúti balesetekkel kapcsolatos előzetes – a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő – adatokat. Az elmúlt évi adatok alapján 2019. január 01. és december 31. között 16 572 olyan közúti balesetet okoztak Magyarország közútjain, amelyben legalább egy fő megsérült. Ez 2,2%-os csökkenést jelent a 2018. évi 16 951 hasonló balesettel szemben. Tavaly tizennégy megyében tapasztalható a balesetek számának csökkenése, míg öt megyében és a fővárosban a balesetek száma különböző mértékű növekedést mutat.

A baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítva mindhárom kategóriában kedvezőek a változások. A halálos kimenetelű balesetek számában 7,9 %-os (567 helyett 522 baleset), a súlyos sérüléses balesetek terén 3,5 %-os (4726 az egy évvel korábbi 4896 helyett), míg a könnyű sérüléses baleseteknél 1,4 %-os (11 488-ról 11 324-re) csökkenés történt.

Az elmúlt évben – az előzetes adatok alapján – a közúti balesetben meghalt személyek számában 38 fős a csökkenés. Ez számokban kifejezve: a 2018. évi 633 fővel szemben 2019-ben 595 fő vesztette életét közútjainkon, amely 6,0%-os csökkenésnek felel meg. A súlyosan sérültek száma 2019-ben 3,1 %-kal (5559 főről 5387 főre), a könnyen sérültek száma 1,5 %-kal csökkent (16 440 fő helyett 16 190 fő).

Az ittasan okozott balesetek számában folytatódott az évtizedes kedvező trend. Tavaly 1377 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak ittas állapotban a közútjainkon a 2018. évi 1442-vel szemben (a csökkenés mértéke 4,5 %). Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya tovább csökkent, jelenleg 8,3 % (2018-ban 8,5 % volt). Az ittasan okozott balesetek aránya megyénként jelentős különbségeket mutat. Országos átlag feletti arány tapasztalható Bács-Kiskun megyében (13,1 %) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (12,7 %), míg a legalacsonyabb arány a fővárosban figyelhető meg, ahol átlagosan számítva 100-ból kevesebb, mint öt személysérüléses balesetet okoz ittas járművezető (4,6 %).

A közúti balesetek főbb okainak a sorrendjében az elmúlt évekhez képest 2019-ben sem történt változás. Első helyen emelhető ki a gyorshajtás (5112 esetben, az összes baleset mintegy 31 %-ában), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (4221 eset, 25 %), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak a megsértése (2774 eset, 17 %).

Az elmúlt évben a személysérüléses közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (67 %-át), azaz 11 052 balesetet személygépkocsi vezetők okozták – közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 1218, ami az összes baleset mintegy 7 %-a, míg az autóbusz vezetők 170 balesetet okoztak (kerekítve 1 %-os a részesedésük az okozókon belül). A motorkerékpárosoknak 5 % (765 baleset), a segédmotoros kerékpárosoknak pedig 4 % (604 baleset) körüli a részarányuk a balesetek okozóin belül. Tavaly átlagosan minden tizedik személysérüléses közúti baleset okozója kerékpáros volt (1639 baleset, 10 %), ami megegyezik az elmúlt évi aránnyal, míg a gyalogosok tavaly az összes személysérüléses közúti baleset 5 %-át okozták (822 balesetet).

A közúti balesetben meghalt gyermekek száma sajnálatos módon kedvezőtlenül alakult, hiszen az előzetes adatok szerint 13, a 14. életévét még be nem töltött fiatal halt meg tavaly az útjainkon (2018-ban 6 gyermek halálát követelte a közúti közlekedés).

 

Célkitűzés teljesítése, trendek

Az Európai Bizottság 2010. július 22-én hagyta jóvá hatályos közlekedésbiztonsági programját „Fejlődés egy európai közúti közlekedésbiztonsági térség irányába: a 2011-2020. közötti időszak közlekedésbiztonságára vonatkozó politikai irányvonalak” [COM(2010) 389 final] címmel. A Bizottság a programban azt a célt tűzte ki, hogy 2010. és 2020. között felére csökkenjen a közúti áldozatok száma az Európai Uniót képező tagállamok területén. A közösségi célkitűzést Magyarország is átvette.

A célkitűzés teljesítésének folyamatát vizsgálva hazánkban a közúti balesetben meghaltak száma 2010 óta csökken, bár annak mértéke elmarad az időarányosan tervezettől.  Évtizedünkben a közúti halálos áldozatok száma a 2010 évi 740 főről 2019-ben – az előzetes adatok alapján – 595 főre csökkent, így az eddigi 145 fővel kevesebb közúti halálozás 19,6 %-os csökkenésnek felel meg.

A közúti közlekedésbiztonsági helyzeten belül más baleseti trendek az alábbiak szerint alakultak:

  • Az évtizedforduló éve óta a személysérüléses közúti balesetek alakulását csekély mértékű, 1,6 %-os növekedés jellemzi (2010-ben 16 308, 2019-ben 16 572 ilyen balesetet regisztráltak).
  • Egy másik fontos baleseti mutatóban, a súlyosan sérült személyek számában ugyanebben az időszakban 5,0 %-os csökkenés mutatható ki (5671 fő helyett 5387 fő).
  • Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek terén az előző évtizedben megkezdődött kedvező trend tovább folytatódott, hiszen ezeknek a száma 2010 óta csaknem 27 %-kal csökkent. Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a 2010. évi 11,5 %-ról 2019-ben 8,3 %-ra csökkent, ami azt jelenti, hogy amíg 2010-ben átlagosan számítva minden nyolcadik-kilencedik, addig tavaly minden tizenkettedik személysérüléses közúti balesetet okozott ittas személy.